Zalaegerszeg: Óvatos és takarékos

- A központi költségvetést illetően nem tudok jó hírekkel szolgálni. Még nem volt arra példa, hogy olyan költségvetése legyen az országnak, amely január első két hetében már 300 milliárdnyi többlethiánnyal küszködött volna. Az pedig egyenesen megmosolyogtató, hogy az újonnan kinevezett pénzügyminiszter TIPP-MIX-et felülmúló közvélemény-kutatást rendez, mert fogalma sincs, hogyan takarítson meg 120 milliárd forintot. Az elfogadott központi költségvetés kapkodó kormányzati gazdaságpolitikáról árulkodik, amelyről a tőke- és pénzpiacok a forint gyengülésével egyértelmű értékítéletet alkottak. A települési önkormányzatok működése tekintetében a tavalyi év után 2004 is nehéznek ígérkezik, mert a kormány nemhogy nem emelt bért a közalkalmazottaknak, de az áfa és az energiaárak drasztikus emelésével újabb terhekkel sújtotta az önkormányzatokat, így Zalaegerszeget is. Városunk esetében ez mintegy 300 millió forint működési hiányt okozott, ezért ismét takarékosan kellett működési kiadásainkat tervezni, illetve ismét helyi saját bevételeket voltunk kénytelenek bevonni a hiány pótlására. Úgy gondolom, hogy ezzel megteremtettük a zökkenőmentes működés feltételeit. Működési hitel felvétele szóba sem jöhet! Enélkül hoztuk egyensúlyba a működési célú bevételeket és kiadásokat, amely közel 11 milliárdra rúg. Ebből az intézményi kiadások mintegy 7,5 milliárd forintot tesznek ki.
- Az óvatos és takarékos önkormányzati költségvetési tervezést tavaly siker koronázta, de a nehéznek ígérkező idei évben jut-e pénz városépítésre?
- A takarékos működés azt eredményezi, hogy az önkormányzat nem éli fel a vagyonát, hanem annak elemeit ésszerűen hasznosítja és forrásokat képez fejlesztésekre, felújításokra. Szemben a kormány "megszorító csomagos" gazdaságpolitikájával mi itt helyben mindent megteszünk azért, hogy Zalaegerszeg fejlődési lendületét fenntartsuk. Ebben különösen eltökéltek vagyunk! Ezért indítottuk útjára a Deák Ferenc városépítő programot, melyre több mint 2,2 milliárd forintot fordítunk. Tesszük ezt annak ellenére, hogy az áfatörvény módosításával legalább 150 millió forinttól esik el Zalaegerszeg.

- Mely területeket ölel fel a Deák-program, és melyek a 2004. évi fejlesztések sarkalatos pontjai?
- A Deák városépítő program kiemelt célként kezeli a városi utak, járdák, parkok és az azokhoz kapcsolódó létesítmények állapotának javítását, újak létesítését. Alapvető törekvésünk, hogy érezhetően több fejlesztést hajtsunk végre az itt élő emberek közvetlen környezetében. A választókerületek rendelkezésére álló keretösszegekkel és az átvett pénzeszközökkel együtt 509 millió forintot fordítunk erre a célra. Ezenfelül a kerékpárút-fejlesztés pályázati önrészre 27, a vízi-, csapadék- és egyéb közműfejlesztésekre 273, ISPA-hulladékprojektre 78, ISPA-szennyvízprogramra 60 milliót terveztünk az idén. 175 millió forintot fordítunk a csácsi-hegyi ivóvíz, és 100 milliót a délnyugati regionális szennyvíz közműfejlesztésekre.
Annak ellenére, hogy egyetlen lakásépítési pályázatunk sem nyert, az otthonteremtés céljait szolgálja az első lakáshoz jutóknak nyújtott 80 milliós támogatás és a lakásépítési program folytatását biztosító 250 millió forintos önrész. A Deák-program egy másik sarkalatos pontja továbbá az önkormányzat oktatási intézményei épületeinek felújítása, amelyre az elnyert nemzeti energiatakarékossági pályázat támogatási összegeivel együtt közel 300 millió forint áll rendelkezésre.
2004-ben mintegy 50 millió forinttal elindítjuk a szociális-egészségügyi intézményhálózat rekonstrukciójának első ütemét, melynek keretében felújítunk egy gyermekorvosi rendelőt, egy bölcsődét, egy idősek klubját és a központi ügyelet épületét. Kulturális és sportintézmény-hálózat felújítására 221 millió forintot fordítunk. Az új műfüves sportpályákhoz biztosított 111 millió forintos önrész és a megítélt támogatás összege együttesen további 200 millió forintos beruházásra ad lehetőséget. Vállalkozás- és gazdaságfejlesztésre is jelentős összeget fordítunk vállalkozási övezetek közműtámogatásával - fogalmazott a gazdasági bizottság elnöke.
- Honnan van minderre pénz? Miből finanszírozzák a programot?
- Értékpapír-eladásokból, ingatlanértékesítésekből és az önkormányzati tulajdonú cégeink használati illetve bérleti díjainak befizetéseiből. Igyekszünk ezeket a cégeket partnerként kezelni, megbecsülni és hatékonyabb működésre sarkallni. Úgy érzem, ez irányú - a város gyarapodását szolgáló - törekvéseinket megértették a cégvezetők és jó irányba indultak el.
- Igaz, hogy ön pénzügyekben "keménykezű", ugyanakkor nyitott a szociális, egészségügyi, kulturális, oktatási és egyéb ügyek támogatásában?
- Ez abszolút így van, ezt vállalom is. Úgy gondolom, hogy a fenti tulajdonságok szolgálják a város, az itt élők érdekeit, és persze nagyon fontos az alapos munka, mert ez előbb-utóbb meghozza gyümölcsét.

- Az oktatási intézmények korszerűsítése kapcsán a városban élőket foglalkoztatja a várható megtakarítás. Mit lehet erről tudni?
- Először is szeretném leszögezni, hogy az oktatási intézményhálózat átalakítására nem kizárólag anyagi megfontolások alapján került sor, de tagadhatatlan, hogy a csökkenő állami támogatások és az egyre fogyó gyermeklétszám mellett nem volt túl nagy mozgástere az önkormányzatnak e területen. A helyzetet még tetézte, hogy a kormányzat csak ígérte, de nem biztosította teljes mértékben 2003-tól az 50 százalékos pedagógusbér-emelés fedezetét. Nem az emeléssel van gond, szükséges a pedagógusok nagyobb megbecsülése, hanem azzal, hogy csak részben finanszírozzák. Az intézménykorszerűsítés oktatásszakmai szempontból is elkerülhetetlen volt, hiszen a középfokú képzés egy részében párhuzamosságok alakultak ki, az oktatási intézmények épületeinek felújításai, az eszközfejlesztés nem volt megoldott. Többek között ezek miatt is kellett meghoznunk azt a szívszorító döntést, amelynek következtében az oktatási ágazatban 5 százalékos létszámleépítésre és évi 200 millió forintos személyi jellegű megtakarításra került sor. Ehhez jöhetnek még azok a több száz milliós egyszeri bevételek, amelyek a felszabaduló ingatlanok hasznosításából származnak, azonban ezekhez külön közgyűlési döntés szükséges.
- Azt ígérték, minden egyes forintot visszaforgatnak az oktatási rendszerbe. Mi tehát a sorsa a 200 milliós megtakarításnak?
- Valóban ezt ígértük és meg is tartjuk! Nem csupán 200-at, hanem az elnyert pályázati támogatásokkal együtt 2004-ben 300 millió forintot költünk a Deák-program keretén belül az oktatási intézmények felújítására. Annak ellenére tesszük ezt, hogy a működésben megtakarított 200 millió forintot gyakorlatilag felemésztette az áfa- és energiaáremelésből adódó dologi kiadások növekedése, a pedagógusok egy részének törvény szerinti magasabb bérkategóriába történő sorolása, valamint a havonta adómentesen adható személyenkénti átlagosan 3 ezer 500 forint étkeztetési hozzájárulás biztosítása.
- Mi valósul meg a 300 millió forintból?
Az idén jól láthatóan az alapfokú képzésben részt vevő oktatási intézményekre koncentrálunk. Jut pénz tornaterem-parkettázásra, ablakcserékre, fűtési rendszer korszerűsítésére, konyhafelújításra, vízvezeték-rekonstrukcióra, továbbá sort kerítünk tornaszobák kialakítására két óvodában is. Ezt a felújítási programot jövőre is szeretnénk folytatni. Továbbvisszük a tavaly elindított nagy sikerű Tündérkert programot, amely az óvodai játszótereket érinti. Azt hiszem, ez markáns fordulat az eddigi felújítási gyakorlathoz képest és egyúttal válasz a kétkedőknek - mondta Rigó Csaba.