2004.08.20. 21:48

Június 10-24. között az Orosz Föderáció Hanti-Mansi Autonóm Területén rendezték a III. Finnugor Népek Fesztiválját, melyen megyénket a Zala Megyei Népművészeti Egyesület hatfős delegációja képviselte.

A fesztivál egyébként egy hajón zajlott, amely a találkozó ideje alatt összesen 2500 kilométert tett meg az Ob folyón. A vendégek rendszeresen kikötöttek egy településen, ahol a résztvevők kiállították otthonról hozott tárgyaikat, portékáikat és szakmai bemutatókat tartottak. Emellett a hajón folyamatosan elméleti és gyakorlati előadások várták az érdeklődőket. A megállók alkalmával természetesen a zalai delegáció tagjai - Skrabut Éva, Koszorús Anikó, Molnárné Raposa Ilina, Takács Ferenc, Csuti Tibor és Nagy Béla - szintén kiállították a jellegzetes hazai tárgyakat, de szakmai bemutatót is tartottak a különböző mesterségekből. A fesztiválon mintegy 120-an vettek részt, akik között megtalálhatóak voltak a hantik, a mansik, a nyenyecek, a komik, az oroszok és a magyarok, összegezte Skrabut Éva, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnöke.

- Én a magyar hímzésekről tartottam előadást, ezen belül a szálhoz kötött technikákról beszéltem részletesen. Az érdeklődőknek megtanítottam egy rábaközi keresztszemes mintát, valamint a terítők széleldolgozását is kipróbáltuk. Mindez azért volt érdekes, mert mint kiderült, náluk is hímeznek az asszonyok, de a széleldolgozás nekik ugyancsak okoz egy kisebb problémát - mondta Koszorús Anikó.

Nagy Béla arról beszélt, hogy őt az előző fesztiválon arra kérték, a következő találkozón a karikásostorról tartson elméleti és gyakorlati bemutatót. Mindez óriási sikert aratott, s volt olyan bátor jelentkező, aki hozzá is fogott a karikásostor készítéséhez. Megtudtuk, hogy az ottaniak használnak az ostorhoz hasonló rénszarvashajtó korbácsot, de ezt nem fonással állítják elő. Ami érdekes, hogy a szibériaiak a fa megmunkálását csupán hanti késsel, orosz baltával és vésővel végzik. Lábbelijüket a magyar harcsához hasonló halbőrből készítik, melynek feldolgozásához semmiféle vegyületet nem használnak, ennek ellenére ezek a tárgyak nagyon hosszú élettartamúak.

Takács Ferenc a szalma megmunkálásának rejtelmeivel ismertette meg a fesztivál néhány résztvevőjét. Az ottani emberek egyáltalán nem ismerik a szalmát, s a technika annyira megtetszett az érdeklődőknek, hogy minden Magyarországról hozott szalmaanyag elfogyott.

- Apró dísztárgykat készítettünk, és mivel Szibériában nem terem a szalma, sokan vették kézbe az anyagot - így Takács Ferenc.
A magyar delegáció tagjai elmondták, Szibéria minden évben óriásit fejlődik, köszönhetően az itt megtalálható hatalmas mennyiségű kőolajnak. Az állami vezetés rengeteg pénzt áldoz a kultúrára, azon belül is az őslakosság hagyományainak fenntartására. Ennek köszönhetően a kézművesség kitörési pontot jelent. Egy szorgalmas tárgyalkotó 10 ezer rubelt kereshet a munkájával, mely ott jelentős jövedelemnek számít. Maga Szibéria roppant izgalmas és az ottani őskultúrának még manapság is óriási a varázsa, állítják a fesztivál résztvevői.