A vasútállomás falán lévő emléktábla előtt tartott rendezvényen Bogdán János, a CKÖ elnöke arra kérte a jelenlévőket, hogy méltósággal emlékezzenek meg az áldozatokról, és tegyék ezt a túlélőkkel és a hozzátartozókkal közösen. Kiss Bódog Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta, a magyarországi cigányság egyik legtragikusabb korszaka a cigány holokauszt. A dunántúli romákat szállító első vonat 1944 áprilisában indult Nagykanizsáról az Auschwitz-Birkenauban lévő haláltáborba, ahol az elkövetkező időszakban mintegy 3-5 ezer hazai cigány származású ember pusztult el. Sorsuk égbekiáltó, jelentette ki az elnök, aki így folytatta: kölcsönös megismeréssel, sorsközösség vállalásával és befogadással helyet szorítani köztünk másoknak, a ma legfontosabb feladata. Tombi Lajos, Zalaegerszeg alpolgármestere kijelentette, hatvan évvel ezelőtt, augusztus 2-ról 3-ára virradó éjszakán több száz zalai roma származású ember számára halt meg a remény. Az áldozatoknak ma azt üzenhetjük, nem haltak meg hiába, hiszen egy igazságosabb, jobb társadalom következett. Ma Zalaegerszegen különféle nációk élnek tisztességben együtt, és valamennyiünk közös feladata, hogy jövőt teremtsünk gyermekeinknek, függetlenül a származástól, hangsúlyozta az alpolgármester.

A megyében működő kisebbségi önkormányzatok nevében Vajda László tisztelgett a roma áldozatok emléke előtt. A megyei kisebbségi tanácsnok beszélt az auschwitzi koncentrációs táborban tett látogatásról. Mint mondta, szembesültek a romokkal, látták azokat a létesítményeket, amelyekben az elhurcoltak embertelen körülmények között éltek, a gázkamrákat, amelyekben elpusztították őket. Megtekintették azokat az őseik neveit tartalmazó dokumentumokat, amik a szörnyű múltat jelentik számukra.