Lendva Szlovénia keleti részén, a szlovén-horvát-magyar határ közelében, a Mura folyó mellett fekszik. A város egyben Lendva kerület központja is, amely 26 települést foglal magába. Lakóinak száma 13.800 fő, összetételét tekintve szlovének, magyarok és más nemzetiségek lakják. A nemzetiségileg vegyes területen a szlovén mellett a magyar is hivatalos nyelv.

Ezen a vidéken már a kései kőkorszakban települések jöttek létre. A római korban a várostól északra jelentős katonai erődítmény állt. A szlávok a VI-VII. században telepedtek le a Mura mentén. A honfoglaló magyarok a X. század első évtizedeiben kerültek e vidékre, melynek életében azóta is folyamatosan szerepet játszanak.

A középkori Lendva (Alsólendva) fejlődése elsősorban a Bánffy család nevével fonódik össze. Nekik köszönhetően a város az akkori Zala vármegye egyik jelentős centrumává fejlődött. A XVII. század közepén rövid időre a Nádasdyak birtokába került a vár, majd izgalmas politikai események után az Eszterházyak 1712-ben felújították. Az épület, valószínűleg I. Lipót iránti hálából, L alakzatban épült.
A török Magyarországról való kiűzése emlékére 1727-28-ban a Gludovácz család a Csonka-domb tetejére kápolnát építtetett, amelyben ma is megtekinthető Hadik Mihály lovag múmiája.
1749 és 1751 között Szent Katalin tiszteletére új templomot emeltek, amely ma is a városközpontban áll.