Dobrics városa Bulgária északi részén, a Duna-síkságon, a Fekete tenger termékeny partvidékén terül el. Dobrics a Dobrudzsa régió közigazgatási központja, amelyet Bulgária éléskamrájának is neveznek. Lakosainak száma: 129.000.

Területén IV.-III. századi római kori települések maradványait tárták fel. Számos háborút és pusztítást túlélve a város a XVI. századtól Hadjioglu Pasardjik néven lelhető fel ismét a krónikákban. A több évszázados török uralom ellenére kézműves, földműves és kultúrvárosként folyamatosan fejlődött. 1878-ban orosz segítséggel felszabadult a török iga alól, 1882-ben kapta a Dobrics elnevezést. Az első világháborút követően Dél-Dobrudzsa tartomány néhány évtizedig román uralom alá került, majd 1940. szeptember 25-én, a Krajovai Szerződésben nyerte vissza függetlenségét.

Azóta ez a nap Dobrics város napja. A második világháború után a város Tolbuhin szovjet marsall nevét vette fel, de 1990-től ismét régi nevét viseli.

Dobrics városa és a Dobrudzsa régió termékeny talajú, fejlett mezőgazdasággal rendelkező vidék. Kiváló feltételekkel rendelkezik a turizmus számára, jól szervezett a könnyű-és feldolgozóipar. A város életében jelentős szerepet játszik a hús-és tejipar, a gyermekcipő, női és férfi felsőruházat, bőrruházat, akkumulátorok készítése, a mezőgazdasági gépgyár, híres a napraforgóolaj stb.